Eredetileg ezek a posztok a facebook oldalamon lettek közzètève!
Hydrocephalus Világnapja 2024.
Hydrocephalus Világnapja 2024. a nap előtt
Shunt-ös Alapítvány Esemény Visszaszámlálás képekben
Fotógaléria
A Képek:
- Shunt-ös Életek Alapítvány tulajdona, a képek felhasználása engedélyezett!
- Saját készítésű
Saját készítésű videó
Világnap összefoglaló képekben:
Fotók:
- Shunt-ös Életek Alapítvány képei, a képeken az alapítvány alapítója Leimsider Rózsa látható, a képek az ő, s az alapítvány engedélyével kerültek közzétéve.
- Saját készítésű
#eggyüttműködés
Világnapi Élmény:
Kedves Idelátogatók!
Ez az ismerőseimnek, és az oldal lakóimnak szánt élménybeszámoló:
Most egy történetet, élménybeszámolót hoztam nektek! Mint, ahogyan azt sokan tudjátok egy héttel ezelőtt (2024. 09. 21-én) volt a Shunt-ös Életek Alapítvány által megrendezett Hydrocephalus Világnapja a Zuglói Közösségi Házban. Bevallom nem gondoltam, hogy ennyire nagy hatással lesz rám az ottani lét! 25 évvel ezelőtt mikor megszülettem, majd aztán amikor jöttek a velem kapcsolatos különböző féle események (az internet még csak ekkor kezdett bejönni…) a szüleim nagyon egyedül, védőháló nélkül voltak, s ebben a helyzetben kellet kitalálni valamit, hogy életben maradjak. Ekkor még Magyarországon csak nagyon kevés információ volt a Hydrocephalus betegségről, és a koraszületésről (már ekkor sem volt népszerű a szülés, szülő felkészítő tanfolyamokon az ezekről a dolgokról való tájékoztatás), ezért friss szülőként, csak sodródtak az árral, kétségbeesetten, (s persze aggódva, hogy mi lesz velem) próbáltak kiutat, különböző módszereket keresni, hogy hogyan tudnának kijutni ebből a rémálomból, úgy, hogy közben én is megmaradjak. Lehetőségeket kerestek arra is, hogy hogyan tudnék majd felnőttként önálló, független, s valamennyire teljes életet élni. A tehetetlenség érzésétől, a tanácstalanságtól, az információ, és védőháló hiánytól felbuzdulva anya (Kováts Adél színésznő) már korán elkezdte mesélni (a különböző féle sajtóorgánumok segítségével), hogy mi történt velünk anno…, hogy ezáltal is segítséget, és támogatást nyújtson másoknak, hasonló helyzetben lévőknek, hogy megmutassa másoknak is, hogy ebből a helyzetből is van kiút. Persze ekközben beavatott engem is a betegsége(i)m történetébe. Ezért a tettéért, akaratáért, és kitartóságáért nagyon büszke vagyok rá, de tény az, hogy jó lett volna, hogyha már ekkor is létezett volna a Shunt-ös Életek Alapítvány, akkor sokunk életét, küzdelmét tette volna könnyebbé. Ezért is önt el büszkeséggel, hálával, hogy ott lehettem velük múlthét szombaton, és felléphettem a rendezvényükön, hogy megoszthassam a gondolataimat, tapasztalataimat a shunt-tel Élőséggel, a küzdési módszereimmel és még sok más mindennel kapcsolatosan, hogy ezáltal, s a könyvem bemutatása által én is támogatást, és segítséget nyújthassak a gombolyag társaimnak. Hálás vagyok az életnek, hogy lassan 3 éve összesodort (a Shunt-ös Életek Alapítójával) Leimsider Rózsával a sors. Köszönöm Shunt-ös Életek Alapítvány, hogy vagytok, s a vízfejűség világnapján az élményt! Köszönöm Marsi Anikónak a jobbnál jobb kérdéseket!
Rózsa Leimsider