Facebook bejegyzéseim

Kedves Oldal Lakók! 

Most a Shunt-ös Életek Alapítvány által készített kis filmmel szeretném bemutatni a volt "második" otthonomat:
 A videóban gombolyag társam, Szofi (az ő anyukája Leimsider Rózsa alapította a Shunt-ös Életek Alapítványt miután rájött, hogy egyrészt: Magyarországon a shunt-öt viselő gyerekek szülei alatt nincs olyan jó védőháló…
Másrészt pedig ez a (Hydrocephalus) betegség még nem olyan elterjedt, mint a többi: Nem tudjuk még annyira, hogy mi az a shunt, mivel jár, a megbetegedés… mi a kezelési módja s egyáltalán hogyan lehet ezzel a betegséggel együtt élni, stb.… Ezek a dolgok azért ma már sokat változtak, nekik hála.), és a jelenlegi orvosom Markia Balázs látható.
 A gyerekosztályon 2015-ben voltam utoljára, mikor a hasiszár meghosszabbítása miatt be kellett feküdnöm a kórházba, mivel hála a jó istennek a tizennyolc év alatt kisebb-nagyobb shunt elállítódáson kívül nem volt nagy gond a shunt-ömmel, ami miatt be kellett volna feküdnöm a gyerek osztályra. Tulajdonképpen a 2015-ös műtéten kívül, csak kisbaba koromban tartózkodtam igazán a gyerek/ csecsemő osztályon. A felejtés, meg a hatalmas nagy változás miatt is lehetetlen lenne, hogy emlékezzek erre a kórházi épületrészre. Ugye milyen érdekes az agy? Ezért is nagyon jó most így felidézni, hogy hogyan is néz ki a második otthonom ezen része. A felidézés élvezetét már "csak" az tetézi, hogy külső szemlélőként tehetem meg mindezt, ugyanis az utolsó tényleges tartózkodásom óta is már eltelt közel három év. Egy szó, mint száz, az OMII Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (akár milyen események történtek is ott) nekem egy fészek, a sok közül. Véleményem szerint minden olyan hely egy fészek, ahol valamilyen fontos, meghatározó esemény történt. Ez lehet: a családiház, a szülőföld, egy iskola és egy hobbi helyszín is!Nos, hát akkor nézzétek meg, hogy is néz ki ez a fészek! Fogadjátok sok-sok szeretettel az OMII-ről szóló,
Shunt-ös Életek Alapítvány által készített kisfilmet! 

Részletek: 1. "1999. szeptember 27-én hétfőn 32 hetesen, 1350 grammal és 41 centiméteresen megszülettem én, Kováts Laura Rozália, az anyukám hasából. Koraszülött baba voltam, de az orvosok azt mondták, hogy szépen fokozatosan javulnak az értékeim, minden rendben lesz velem."2. "Egy reggel anyukám észrevette, hogy úgy fekszem, mint egy "kis béka". Csak úgy feküdtem a hasamon és nem csináltam semmit."3. "Egy hét várakozás után, amikor azt hihettük, hogy már végre vége, ez volt a jó megoldás, mégsem lett vége. A műtét ugyan sikerült, de a keringés mégsem indult be. Így mégiscsak a sönt műtét maradt hátra, azzal viszont várni kellett, amíg a gombás fertőzés teljesen megszűnik. Újból külső drénre kerültem, de ez már csak ideiglenes állapot volt, hiszen a söntös jövőm végleg eldőlt."Belső Tenger- Rozi igaz története (részlet) "A sönttel való élet nem különlegesebb, mint egy anélküli élet. A sönt működése általában nem zavar az élet mindennapi feladatainak ellátásában"Belső Tenger- Rozi igaz története (részlet)Shunt-ös Életek Alapítvány, #shunt, #vízfejű, #hydrocephalus Shunt-ős gyerekek és felnőttek, Partvonal Könyvkiadó

Fotó: Éder Vera 

Az első fotón én és Leimsider Rózsa látható a kép az első könyvbemutómkor készült. 

A második képen az én (Belső Tenger-Rozi igaz története c...) és a Shunt-ös Életek Alapítvány (Gombolyag Története- Egy shunt-ös kiscica meséje c.) könyve látható. 

Shunt-ös Életek Alapítvány, Partvonal Könyvkiadó koraszulott.com, Budapesti Korai Fejlesztő Központ Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Ugyan megkèsve de minden sortàsnak Boldog Hydrocephalus Világnapjàt!https://shuntoseletek.hu/https://shuntoseletek.hu/adomanyozas/ https://shuntoseletek.hu/mesekonyv